Mai riportunkat nem jól ismert közvetítőnőnktől olvashatjátok, hanem Lacitól.

Berlin másképp...
Négy napja vagyok Berlinben. Kellemes hely, elég messze Budapesttől ahhoz, hogy az ott megismert "szokások" hiánya észrevehető legyen. Például az emberek kedvesebbek, és sokkal többször hallom hogy "köszönöm szépen", meg "nagyon szívesen" esetleg hogy "szép napot" egyszerű vásárlás közben az emberektől.
Az utcák tiszták, takarosak, és ez elmondható a tömegközlekedésről is. Ennyit a helyről. Meg tudnám szokni.

Timivel jártunk a híresebb nevezetességeknél, meg Potsdamban, erről a képeket már biztos láttátok. Amíg itt vagyok, minden napra terverztünk valami néznivalót, még ha néhány kirakat is az egy városi séta során, mert azt tudni kell, hogy nem vagyok nagy múzeumba járós, és diadalívből is elég kettő egy fényképalbumba.
Ahol Timi lakik, kellemes hely közel van a helyi vasút, és 10 perc alatt bent lehet lenni a belvárosban. Pont mint otthon a HÉV-vel. Sok a zöld terület, és nagyobbnak látszanak a terek. Annak aki régóta van itt, biztosan unalmas már, sokan is járnak biciklivel legalább a vasútig. Mindenfelé vannak bicikli tárolók, és úgy tűnik nem is félnek otthagyni. A házak előtt is sokszor kint tárolják a bicikliket még éjszakára is errefelé. Tetszik, hogy szép kovácsolt vas lámpaoszlopok vannak, és kis köves járda. Amúgy forgalom itt nem nagyon van. Persze a közeli főúton igen. Úgyhogy itt tényleg szívesen megyek ki egy kicsit levegőzni. Na persze télen itt is hideg van.
Egyik nap egy kis étkezdét kerestünk, első ötletként törököt, aztán ennél ki is tartottunk, de lejártuk a lábunkat, mire találtunk egy megfelelő helyet. Amit biztosan felismer bárki Berlinben, hogy nem olyan zsúfoltak a háztömbök. Ahol itt kis zöld terület van néhány útsáv között, ott odahaza már bizonyára lakóparkot építenének.
Szóval volt étterem nem is egy, de alapvetően egy utcatömbben fele annyi bolt található itt, ellenben nagyobbak. Többnyire persze. Nagyszerű helyet találtunk, az asztalok fölött lopótökből készült lámpák lógtak, és finom volt az étel is. Nevén nevezve Sic szendvicset ettünk, ami hasonlít a gyrosra, de de sokkal finomabb annál.
Megkóstoltam a helyi curry wurst névre keresztelt nevezetességet is, amit tulajdonképpen egyfajta virsli currys szósszal leöntve, sültkrumplival. Egész jó, bár az árát nem éri meg.
Mindenfelé karácsonyi vásár készülődik, kár hogy nem maradok itt addig, de amilyen régóta építik őket, mire megnyitnak a bódék, lehet hogy egész Berlin túl lesz a lelkesedésén... de biztosan hangulatos lesz. Ja, hogy miért építik ennyi ideig? Nos találkoztunk tolóajtós légfűtéses, és kétszintes fabódéval is belül kristálycsillárra, már ha ezeket még bódénak lehet nevezni. :-) Valami azt súgja ott nem lángost fognak árulni.
Az árúházaktól távol maradtunk ha lehetett, ezek pont olyanok ilyenkor mint az amerikai filmekben, mikor kockás sálas főhősünk elmegy karácsonyi ajádékokat venni, majd később kijön 6 papírtáskával, és egy mackóval a hóna alatt.
Megjegyzendő, hogy itt nagyon szeretik a medvéket. Van is kiállítva boltok előtt szépen lefestett medve szép számmal. Ez olyasmi mint Pesten a színesre festett tehenek voltak, mindenfelé kiállítva egy ideig, valami jótékonysági akció ez itt is.
Jó időnk volt eddig nagyon, minden nap változott az előrejelzés, de Timi szerint ennyi ideig napsütés nem sokszor volt még Berlinen mint most. Hát igen. Igyekszik az ember. :-D

Ma a berlini állatkertben voltunk. Jó nagy, el is fáradtunk. Úgy tűnik, ott jól érzik magukat az állatok is, bár például a nagymacskákat láthatóan idegesíette a sok ember. A nagyobb állatoknak viszont gyakran voltak kicsinyei is. Piros pont jár annak, aki megmondja milyen állat az, amelyiknek barna szőre, ló teste van, hangyász sül feje, és zebra feneke. :-)
Timi tölt majd fel képeket az állatkertről.

Nos, mára ennyi, én holnap búcsúzom Berlintől, úgyhogy visszaadom a szót Timinek.
Szép napot!