Mielőtt elmesélném, h hol is jártam ma (amiről a cím is árulkodik), alőtte egy kicsit visszatérek az előző 2 naphoz.

Vasárnap megkerestem, h hol van itt a kolihoz közel katolikus templom, és délelőtt elmentem oda misére. A templom kívülről elég furának tűnt, inkább gondoltam volna vmi nagyobb háznak, mint templomnak, de belülről nagyon helyes volt. És még olyan szerencsém is volt, h gitáros mise volt. :)
Bár azt inkább zenekaros misének lehetne nevezni, mert volt egy egész szép létszámú kórus, és mellettük a zenei kíséret, ahol volt szaxofon, fuvola, basszus és szóló gitár és egy dobos is. Nagyon kitettek magukért, mert igazán szép kíséretet biztosítottak a mise mellé, de néha azért túl sok volt belőlük, mert kezdett koncert hangulata lenne. De ezt leszámítva nagyon szépen játszottak és énekeltek, tényleg öröm volt hallgatni.
Az itteni miséket még kicsit szoknom kell, mert 1-2 dologban eltér az otthon megszokottaktól. Pl. itt mindenki a kezébe kéri az ostyát áldozáskor, otthon meg pont az ilyen emberek vannak meglátásom szerint kisebbségben. De megnézném, h mit kezdenének azzal, ha én odamennék és ajakra kérném az ostyát nem a kezembe. :P (De azért még sem fogom.) Meg itt nincsen olvasmány, csak szentlecke meg evangélium, de hát ha itt ez a szokás, akkor ez van.

Aztán hazajöttem ebédet főzni, és azt hiszem vasárnap sikerült életem eddig legjobban sikerült pörköltjét elkészíteni. (nyami, nagyon finom lett) Majd ebéd után szedtem a lábamat, h most már belülről is megnézhessem a Charlottenburgi kastélyt.
Sajnos bent nem lehetett fényképezni, de nagyon szép! Ha erre jártok muszáj megnézni!
Mivel csak délután mentem a kastélyba, ezért a vége felé már eléggé rohanva tudtam csak a termeket végigjárni, mert 6kor bezár a kastély, és a teremőrökön már láttam, h szeretnének kitessékelni. A kastélyból kijöve még egy szemközti fagyizóban meg ittam egy forrócsokit, miközben azon merengtem, h milyen lehetett egykor egy ilyen csoda szép kastélynak a lakójának lenni...

Hétfőn nem történt túl sok izgalmas, csak annyi, h hivatalosan elkezdődött a tanítás. Reggel 8tól volt egy előadásom (marketing stratégia), ami nagyon tetszett. Jófejnek tűnik az előadó, és mondta,h azért szeretné interaktívvá tenni az óráit még ha előadások is, uh biztos a továbbiak is érdekesek lesznek.
Utána hazajöttem, h ebédeljek, de a délután folyamán rájöttem, h tuéajdonképpen nem is lesz több órám már a héten. :(
Normális esetbe ilyennek örülnék otthon, de mivel azért jöttem ide, h tanuljak, és ne csak várost nézzek egész végig, ezért kicsit lelombozott ez a felismerés. Már úgy rákészültem lélekben, h na most már lesznek órák is, és végre kicsit jobban beleláthatok ilyen téren az itteni egyetemi életbe...de erre még várnom kell ezek szerint jövő hétig. Ezen a marketinges tárgyon kívül másik 3 majd csak a jövő héten indul, 1 majd csak novemberben, és 1 vagy 2 tágyam pedig csak januárban lesz blokkodítva.

Szóval még ezen a héten is "kénytelen leszek" városnézni. Uh ezen apropóból elkezdtem egy kis listát írni, h miket szeretnék itt Berlinben megnézni. Így ma délután elmentem a Siegessäule-hoz. (már csak azért is, mert azt olvastam, h januártól elkezdik felújítani)

Ez egy győzelmi oszlop, amit 1865 és 1873 között építettek a poroszok a franciák, dánok és osztrákok felett aratott sikeres csaták emlékére. 70 méter magas és 285 lépcső vezet fel a tetejéig. Ahogy belép az ember az oszlop aljában egy kis kiállítást lehet megnézni az oszlop múltjáról, és a talapzatán lévő domborműről és az alsó kilátóerkélyénél körbefutó mozaikképről, valamint különböző német és nemzetközi híres építmények makettje is ki van állítva. Egy kicsit feljebb mászva a kilátó erkélyre, körbe lehet sétálni, és körbe lehet nézni Berlin egyik központi helyéről. Az egész oszlop egy hatalmas körforgalom közepén áll, de lentről csak annyit látni, h az állítólag 203 hektáros nagy parkos rész, a Tiergarten veszi körül. Kicsit feljebb érkezve már el lehet látni a fák fölött egy kicsivel, és be lehet látni az innen induló 2x3 sávos sugárutakat.

Jó sok lépcső megmászása után a csigalépcső tetején végre kiér az ember a kilátó erkélyre, ami már közel sem olyan széles, mint a lenti, de innen már sokkal messzebbre látni. Az egyik irányba egészen az Alexander Plazt-ig lehetett látni, ahol a Berliner Rathaus, a berlini dóm és a tv torony van. Az átellenes irányban Charlottenburgra lehet rálátni, ahol az egyetem is van (de az nem nagyon tűnt ki), és egészen el lehetett látni addig a rádiótoronyig, ahol a buszállomás is van, ahova megérkeztem (ott van annak a közelében a koli is).
A másik 2 irányba csak a nagy zöldséget ismertem fel, a Tiergartent. De persze azon még jóval túl lehetett látni, csak azokat a részeket nem ismerem.
Viszont nem is maradtam sokáig odafent, mert lent is fújt eleve már a szél, de fönt még jobban, és már kezdtek a kezeim odafagyni a fényképezőhöz.

Hamarosan feltöltöm a képeket is, amiket készítettem, azokon jobban látszik, amit itt elmeséltem. :)