Ma is a potsdami kastélyok között töltöttem a napomat.
A Schloss Sanssouci egy hatalmas hozzá tartozó parkban található, ahová az idők során újabb épületek építettek, h ki tudják szolgálni a megnövekedett létszám (vendégek +kiszolgáló személyzet) és az újabb korok igényeit.
A múltkor csak az Új Palotában voltam, illetve a parkot jártam be, ma pedig megnéztem Sanssouci Kastélyt, a hozzáépített Női szárnyat (a királynő udvarhölgyeinek építették), a Képgalériát és a Neuen Kammern-t (Új kamráknak kellene fordítani, de az nem lenne helytálló megnevezés). Ez utóbbit szintén később építették, mint a Sanssouci kastélyt, mert vendégek elszállásolására használták, vmint színházi és zenei előadásokat, bálokat is tartottak ott. Legelőször azonban Orangerie-ként funkciónált, azaz a hideg elől ide hozták be a parkból az egzotikus növényeket, gyümölcsöket (narancsfa, ananászfa, dinnyék, stb.), h a telet átvészeljék. Aztán erre építettek egy újabb és sokkal nagyobb épületet, ahova majd legközelebb megyek el, mert 5kor már zárva volt.

Még szerdán vettem egy olyan éves jegyet, ami a környék porosz kastélyainak (egy alapítvány van, ami fenntartja ezeket a kastélyokat, és annak az alapítványnak a kastélyaiba érvényes) a megtekintésére érvényes 1 éven keresztül. Tulajdonképpen már a múltkori Charlottenburgi kastély belépőt is megspórolhattam volna ezzel, de erre az évesjegyre csak utána találtam rá.
De nem baj, mert ha összeszámolom az összes kastély belépőjét (és egy kastélyhoz több épület tartozik, ahol mind külön jegyet kell venni), akkor még így is csak a fele árat fizettem ki ezzel az éves jeggyel. Szóval ráérő időmben most egy darabig biztosan ezeket a kastélyokat fogom felderíteni. :)

Sajnos a kastélyokon belül sehol nem lehet fényképezni, de azért kívül láthattok ti is róluk fényképet. Aztán majd megpróbálok felderíteni olyan füzetkéket, amin belülről is látható belőlük legalább néhány terem.
Ma is készítettem képeket, amit hamarosan meg lehet nézni picasan.
 

Szerdán Potsdamban jártam, h ott is felfedezzem a porosz kastélyokat. Erről töltöttem fel picasara már képeket, és a beszámolót is hamarosan olvashatjátok.

Mielőtt elmesélném, h hol is jártam ma (amiről a cím is árulkodik), alőtte egy kicsit visszatérek az előző 2 naphoz.

Vasárnap megkerestem, h hol van itt a kolihoz közel katolikus templom, és délelőtt elmentem oda misére. A templom kívülről elég furának tűnt, inkább gondoltam volna vmi nagyobb háznak, mint templomnak, de belülről nagyon helyes volt. És még olyan szerencsém is volt, h gitáros mise volt. :)
Bár azt inkább zenekaros misének lehetne nevezni, mert volt egy egész szép létszámú kórus, és mellettük a zenei kíséret, ahol volt szaxofon, fuvola, basszus és szóló gitár és egy dobos is. Nagyon kitettek magukért, mert igazán szép kíséretet biztosítottak a mise mellé, de néha azért túl sok volt belőlük, mert kezdett koncert hangulata lenne. De ezt leszámítva nagyon szépen játszottak és énekeltek, tényleg öröm volt hallgatni.
Az itteni miséket még kicsit szoknom kell, mert 1-2 dologban eltér az otthon megszokottaktól. Pl. itt mindenki a kezébe kéri az ostyát áldozáskor, otthon meg pont az ilyen emberek vannak meglátásom szerint kisebbségben. De megnézném, h mit kezdenének azzal, ha én odamennék és ajakra kérném az ostyát nem a kezembe. :P (De azért még sem fogom.) Meg itt nincsen olvasmány, csak szentlecke meg evangélium, de hát ha itt ez a szokás, akkor ez van.

Aztán hazajöttem ebédet főzni, és azt hiszem vasárnap sikerült életem eddig legjobban sikerült pörköltjét elkészíteni. (nyami, nagyon finom lett) Majd ebéd után szedtem a lábamat, h most már belülről is megnézhessem a Charlottenburgi kastélyt.
Sajnos bent nem lehetett fényképezni, de nagyon szép! Ha erre jártok muszáj megnézni!
Mivel csak délután mentem a kastélyba, ezért a vége felé már eléggé rohanva tudtam csak a termeket végigjárni, mert 6kor bezár a kastély, és a teremőrökön már láttam, h szeretnének kitessékelni. A kastélyból kijöve még egy szemközti fagyizóban meg ittam egy forrócsokit, miközben azon merengtem, h milyen lehetett egykor egy ilyen csoda szép kastélynak a lakójának lenni...

Hétfőn nem történt túl sok izgalmas, csak annyi, h hivatalosan elkezdődött a tanítás. Reggel 8tól volt egy előadásom (marketing stratégia), ami nagyon tetszett. Jófejnek tűnik az előadó, és mondta,h azért szeretné interaktívvá tenni az óráit még ha előadások is, uh biztos a továbbiak is érdekesek lesznek.
Utána hazajöttem, h ebédeljek, de a délután folyamán rájöttem, h tuéajdonképpen nem is lesz több órám már a héten. :(
Normális esetbe ilyennek örülnék otthon, de mivel azért jöttem ide, h tanuljak, és ne csak várost nézzek egész végig, ezért kicsit lelombozott ez a felismerés. Már úgy rákészültem lélekben, h na most már lesznek órák is, és végre kicsit jobban beleláthatok ilyen téren az itteni egyetemi életbe...de erre még várnom kell ezek szerint jövő hétig. Ezen a marketinges tárgyon kívül másik 3 majd csak a jövő héten indul, 1 majd csak novemberben, és 1 vagy 2 tágyam pedig csak januárban lesz blokkodítva.

Szóval még ezen a héten is "kénytelen leszek" városnézni. Uh ezen apropóból elkezdtem egy kis listát írni, h miket szeretnék itt Berlinben megnézni. Így ma délután elmentem a Siegessäule-hoz. (már csak azért is, mert azt olvastam, h januártól elkezdik felújítani)

Ez egy győzelmi oszlop, amit 1865 és 1873 között építettek a poroszok a franciák, dánok és osztrákok felett aratott sikeres csaták emlékére. 70 méter magas és 285 lépcső vezet fel a tetejéig. Ahogy belép az ember az oszlop aljában egy kis kiállítást lehet megnézni az oszlop múltjáról, és a talapzatán lévő domborműről és az alsó kilátóerkélyénél körbefutó mozaikképről, valamint különböző német és nemzetközi híres építmények makettje is ki van állítva. Egy kicsit feljebb mászva a kilátó erkélyre, körbe lehet sétálni, és körbe lehet nézni Berlin egyik központi helyéről. Az egész oszlop egy hatalmas körforgalom közepén áll, de lentről csak annyit látni, h az állítólag 203 hektáros nagy parkos rész, a Tiergarten veszi körül. Kicsit feljebb érkezve már el lehet látni a fák fölött egy kicsivel, és be lehet látni az innen induló 2x3 sávos sugárutakat.

Jó sok lépcső megmászása után a csigalépcső tetején végre kiér az ember a kilátó erkélyre, ami már közel sem olyan széles, mint a lenti, de innen már sokkal messzebbre látni. Az egyik irányba egészen az Alexander Plazt-ig lehetett látni, ahol a Berliner Rathaus, a berlini dóm és a tv torony van. Az átellenes irányban Charlottenburgra lehet rálátni, ahol az egyetem is van (de az nem nagyon tűnt ki), és egészen el lehetett látni addig a rádiótoronyig, ahol a buszállomás is van, ahova megérkeztem (ott van annak a közelében a koli is).
A másik 2 irányba csak a nagy zöldséget ismertem fel, a Tiergartent. De persze azon még jóval túl lehetett látni, csak azokat a részeket nem ismerem.
Viszont nem is maradtam sokáig odafent, mert lent is fújt eleve már a szél, de fönt még jobban, és már kezdtek a kezeim odafagyni a fényképezőhöz.

Hamarosan feltöltöm a képeket is, amiket készítettem, azokon jobban látszik, amit itt elmeséltem. :)

Mivel a kerület első számú nevezetességei között ez a kastély, ezért hiba lenne kihagyni a megtekintését.

A porosz választófejedelem III. Frigyes feleségének Sophie Charlotte-nak volt ez a kastély a nyári rezidenciája. Több részletben építették fel a kastélyt a ma látható formájára.
Maga a kerület is (Charlottenburg) Sophi Charlotte-ról kapta a nevét, valamint amit már korábban le is fényképeztem, a Charlottenburger Tor is neki és a férjének állít emléket. Meg annak, h nekik köszönhetően abban az időben Charlottenburg volt az egyik leggazdagabb város. :)

Ezek ismeretében és az olykor előbukkanó napnak köszönhetően úgy döntöttem tegnap, h körbejárom a kastély parkját. Sajnos mire már odaértem, addigra újra beborult, sőt a végére még az eső is eleredt, uh csak kb. 1,5-2 órát sétáltam a parkban.
Hatalmas terület, és nagyon cselesen a Spree-t egy kicsit megcsapolva (egy kis kanálison keresztül) egy egész kis tavat is kialakítottak az egykori kerttervezők. Szóval igazán romantikus hangulata van az egész parknak. Kellemes hely lehetett a nyári melegben. Rengeteg fa, árnyas liget, és sétaút van, ahol biztosan el tud az ember órákig sétálni.

Készítettem néhány képet is, amiket a picasan meg nézhettek, és egy kedves dán vagy svéd család jóvoltából rólam is készültek képek.

Most megyek újra vissza a kastélyhoz, h belülről is megszemlélhessem.
 

Tegnap nagyon szuper idő volt, uh muszáj volt kihasználni egy kis erdei sétára. :)

Itt a közelben néhány buszmegállónyira van egy Grunewald nevű erdős rész. Egészen olyan érzésem volt, mintha a Mátrában lennék. Csak az volt a fura, h egy turista jelzést sem láttam. Úgy tűnik erre nem divat, ezért inkább maradtam egyelőre a főút közelében.

Így a tenapi nap egészen természet közelire sikerült!
Már a koliból való induláskor találkoztam egy éppen ebédelő mókussal (ld. fotók), és az erdőben is egy csomó cinegét lehetett látni. Grunewald a Havel folyó egészen tóvá szélesedő szakaszát veszi körül, uh a vízhez érkezve is egy csomó állatot lehetett megfigyelni. Szürkegémet, és tollászkodó vadlibákat (legalábbis ahhoz vmi hasonlókat) is sikerült lefényképeznem.
Végül elérkeztem egy kilátóhoz, amire már nagyon kíváncsi voltam, h milye lesz majd onnan a kilátás, de sajnos arra még várnom kell. Ugyanis javában felújítás folyik rajta, uh nem lehetett felmenni, de fotót is csak felállványozva láthattok róla. :( Sajnos az sem volt kiírva, h mikorra fejezik be, uh csak reménykedhetek benne, h amíg itt leszek, addig átadják.

A hazafele út viszont eléggé érdekes volt. Egy busz jár ott az erdőben, az is csak óránként, uh érdemes annak a menetrendjéhez igazodni, de ami vicces abban a járatban, h az erdőn végig egy emeletes buszt járatnak. :D
Szerencsére azért nincsenek olyan nagy emelkedők, de egészen érdekes élmény volt az erdőben egy régi emeletes busszal utazni. A régit már a menetrendben is megjelölik, csak itt éppen tradicionális járatnak nevezik :) Otthon a BKV meg még mindig ezer éves buszokat járat - csak nehogy rájöjjenek arra, h minden ilyen járatra a retro járatokon szokásos dupla jegyárat kérjenek. :P

Ma még egyelőre az első program pont az ebéd elkészítése, aztán majd megint bemegyek a városba. De mivel most megint a szeles idő van soron, ezért nem valószínű, h hosszú szabadtéri sétát fogok ma is tenni. :)